sport
TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE
1. rész
A község római kori település volt. Ezt igazolják a Metőc patak mellett lévő Pusztaszőllő dűlőben végzett ásatások leletei, a Bella Lajos által feltárt sírok. Az egyik sír tartalmazott szépen formált kanalat, vörösre égetett füles korsót, és egy értékes ezüst fibulát (díszes ruhakapocs). A régész szerint ez a sír a II. század végéről tanúskodott. A régész még egy másik sít is feltárt, állítása szerint az egy rabszolgáé volt. A Metőc menti földeken hatalmas alapfalak is kerültek elő, általában zárdának nyomát gyanítják benne. Valószínűleg azonban ez is római épület lehetett - állítja a neves régész.

Sajtoskálnak a középkori múltja valójában nagyon "színes".
Királyi birtok volt, melyből a Gizella királyné szolgálatában álló Kál kapott nagy részt. 1212-ből származik egy oklevél, mely szerint István papot a király visszahelyezte KYAL - ba. 1234-ben is úgy említik az oklevelek a falut, mint amelyet kivettek a soproni vár fennhatósága alól.

1212-ből származó oklevelet mutattak be a Niczkyek ősei (Ják nembeliek) 1372-ben annak bizonyítására, hogy Kál ősi jogon illeti meg őket. Albert király 1438-ban Kálon birtokot adományoz Lábatlani Andrásnak és társainak, a Hunyadiak korában pedig e két birtokon kívül Patyiak, Unyaniak és a dédi Farkasok voltak még birtokosok. Egy településnek külön rangot adott, ha ott ülésezett a megye. Ez nem valami kiváltságot jelentett, de minden esetre erkölcsi elismerést.

Kálon sokszor ülésezett a megye a XV. században.
Híresek voltak a vásárai. Már 1421-ben szó esik a vásárokról. Niczky Jánosnak sok szolgálatai és érdemei jutalmazására Zsigmond király a Sopron megyei Kál birtokon évi két országos vásárt (június 24-én, és szeptember 27-én), valamint minden héten egy heti vásárt adományozott.
Több forrás is megerősíti, hogy Kál a sajtvásárairól lett híres, és az elnevezést is innen kapta: nevezetesen Sajtoskál. Ezt valószínűsíti, hogy a lakosság inkább juhászattal, mintsem földműveléssel foglalkozott.

Kál jelentőségét az is bizonyítja, hogy több esetben a megyei törvényszék, az úgynevezett "sedria" is itt ülésezett.
Sajtoskálnak már a XVI. században volt pecsétje.
SAJTOS.KÁL - A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas csúcsából három szál búzakalász nő ki. A búzakalász tövénél kétoldalt: 17 83. (A pecsét leírása: Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében,265.p.)

Kál községnek az első temploma már 1235-ben állt, melyet Szent Péterről neveztek el.
Aztán újból említi oklevél a templomot 1359-ben. Védőszentje ekkor Szent Péter és Szent Pál.

Településtörténet: 1. rész, 2. rész, 3. rész
SAJTOSKÁL KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
SAJTOSKÁL KÖZSÉG Szabályozási Terve módosítása 2014. december